A szekció keretén belül a résztvevők többek között tájékozódhatnak a városmárka, városimázs mérésének módszertani kérdéseiről, s konkrét gyakorlati, turizmusorientált megvalósításáról,  valamint egy családbarát turizmussal kapcsolatos kutatás összegzésére is sor kerül, illetve a szakemberek azt is megosztják az érdeklődőkkel, hogy egy iparvárosban milyen lehetőségei vannak a szabadidős turizmus kiépítésének.

Időpont: 2018. május 30.
Helyszín: 1013 Budapest, Krisztina krt 55.

 

Város- és turizmusmarketing szekció 2018
Marketingstratégia – Turizmus – Desztináció - Márka

 

13:30-13:35 Megnyitó: Hinora Ferenc, Magyar Marketing Szövetség elnöke


13.35-13.45 Városmarketing felmérés 2018 - eredmények bemutatása
Előadó: Rácz Bettina, MMSZ- Városmarketing projektmenedzser

13.45-14.10 A városmárka mérésének belső és külső dimenziói, összefüggései
Előadó: Dr. Piskóti István, Miskolci Egyetem

A városmárka, városimázs mérésének módszertani kérdéseiről, s konkrét gyakorlati, turizmusorientált megvalósításáról szól az előadás. A szakmai modellek, kérdéskörök bemutatása mellett egy reprezentatív kutatás által feltárt összefüggésekre, kapcsolatokra helyezem a hangsúlyt, melyek bárki számára hasznosak lehetnek, akik meg akarják tudni, hogyan látja a saját lakosság és a máshol élők a várost, mit ismernek, mit ismernek el, s mindezek alapján hogyan célszerű építeni a városmárkát, a városimázst.

14.10-14.35 Valódi stratégiai megkülönböztetés vagy unalmas klisé? A hazai városszlogenek
Előadó: Dr. Papp-Váry Árpád, Metropolitan Egyetem - Farkas Máté, One on One Communications 
Egy városszlogen akkor igazán jó, ha megragadja a város karakterét, sztoriját, megkülönbözteti más településektől, valamint inspirálni tud akár egyszerre több csoportot - a turistákat, befektetőket, és nem utolsósorban helyieket. Ha viszont a jelmondat átlagos, semmitmondó, az akár többet árthat, mint használ, és inkább gyengíti a marketingkommunikációt. Az előadás ezért először röviden körüljárja: mitől lesz jó egy szlogen? Milyen szempontokat kell figyelembe venni kialakításakor? Ezután magyar városok szlogenjei kerülnek terítékre. Az ország turisztikai adottságai induló pontként szolgálnak, de vajon a hagyományosan kijelölt fő irányvonalak, mint a kulturális-, egészség-, aktív-, bor és gasztroturizmus mennyire jelennek meg a magyar települések jelmondataiban? Összesen 91 város 133 szlogenjének kategóriákba sorolásának követően arról is képet kaphatunk, hogy e szlogenek is inkább a kliséket erősítik, vagy jó példát szolgáltatnak.


14.35-15.05 Családbarát turizmus, mint a horizontális stratégiai cél
Előadó: Ásványi Katalin - Jászberényi Melinda, Budapesti Corvinus Egyetem
Prezentációnk keretében a Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont családbarát turizmussal kapcsolatos kutatásai összegzésére kerül sor. Magyar Turisztikai Ügynökség a családbarát turizmust és ehhez kapcsolódóan a minimum két generáció közös kikapcsolódásának ösztönzését fogalmazta meg. Ennek ellenére a kétgenerációs egyedi ajánlatok hiányoznak a piacról mind a szálláshelyek, mind a vendéglátás és egyéb turisztikai attrakciók részéről. Kutatásaink alapján megállapítható, hogy családbarát jelző használata a hazai turizmusban nem következetes, vannak pozitív példák, sok esetben pedig megalapozatlanul, tartalom nélkül használják a fogalmat.

15.05–15.30 "Jelentésközösség a turizmusban: desztinációs interface"
Előadó: Bódis Gábor, Hungary Next

A turisztikai márkaépítés sikere két pilléren nyugszik: az értékekből való tudatos merítés az egyik, míg a másik a szenvedélyes és professzionális érték-interpretáció. A fogyasztó, látogató értékrendszeréből fakadó elvárás azon az interface-en jelenik meg, amelyet a turisztikai szolgáltató, vagy desztináció menedzsment épít fel kapcsolódási pontjainak hálózataként, touch-pointok formájában, saját vonzerőinek, értékeinek kifejezésére. Ezen felületen valósul meg a fogadó, valamint a látogató társadalom képviselői között az a találkozás, amely a turisztikai terméket élménnyé, az élményt pedig jelentésközösséggé képes formálni, ami nem más, mint a turizmus legmélyebb motivációs tényezője.

15.30–15.55 A szabadidős turisztikai kínálat fejlesztésének lehetséges irányai Győrben
Előadó: Happ Éva, Széchenyi István Egyetem

Az előadásban szó lesz arról, hogy egy iparvárosban milyen lehetőségei vannak a szabadidős turizmus kiépítésének, Győr példáján keresztül bemutatva. Az iparvárosi jellegből adódóan, illetve a város erős gazdasága miatt magas a hivatásos céllal érkező vendégek aránya, a városban az üzleti turizmus dominál. Az elmúlt évtized folyamatos fejlesztéseivel a város törekszik a szabadidős turizmus növelésére új turisztikai termékek létrehozásával.

15.55 – 16.05 Technikai szünet

16.05- Díjátadó

A díjátadót követően közös fotózás.

 


Vissza

hírlevél

Név:*
E-mail cím:*
Az adatvédelmi nyilatkozatot elfogadom: Igen

Partnereink

Kapcsolat

mail  marketing@marketing.hu

phone  +3630 297 2139, +3620 245 8796

place  1142 Budapest, Kassai utca 71.